Hogyan élhetsz környezetbarátabb módon, úgy, hogy hozzájutsz mindenhez, amire szükséged van, de csökkented a hulladékodat? Mire érdemes figyelned, milyen forrásokból szerezheted be a tárgyaidat, és hol találsz fenntartható szolgáltatásokat?
Világunkban egyre nagyobb probléma a hulladék keletkezése, kezelése, mely fokozódó mértékben visszahat a mi életünkre is. E téren minden egyén tettei, döntései számítanak, nemcsak a kormányzatoké. Egy, a mostaninál fenntarthatóbb életforma valójában elképzelhetetlen társadalmi részvétel nélkül. A hulladékcsökkentés és a körkörös gazdaságra való átállás mellett számos érv szól, ezek leginkább a következők¹: a hulladéklerakókba kerülő szemét csökkentésének szükségessége, a természeti erőforrások várható kimerülése és az a tény, hogy a jelenlegi gazdaság számos, nem vagy alig használt tárgyat és infrastruktúrát hoz létre.
További érv, hogy a nem megfelelően kezelt hulladékokkal kapcsolatban járulékos problémák merülnek fel, melyek eleinte gyakran egyéni szinten nem is észlelhető formában jelentkeznek. Erre jó példa a műanyaghulladék bomlása, aprózódása során keletkező, kisméretű részecskékből álló mikroműanyagok2 jelenléte, melyek bekerülnek a táplálékláncba, végső soron az emberi véráramba is. Tehát bolyónk érdekében, ezen belül saját egészségünk érdekében is nagyon fontos, hogy tegyünk a hulladékcsökkentés érdekében!
A körforgásos gazdaságra való átállásban úgyszintén nemcsak a gyártóknak, hanem a lakosságnak is kiemelt szerepe van, amennyiben az ő fogyasztói döntéseiken is múlik az átállás sikere: például azon, hogy hajlandóak-e javítható, újrahasznosított termékeket választani, megfizetni ezek esetlegesen magasabb árát (melyért termékek tartóssága a kompenzáció), illetve hajlandóak-e a tulajdonosi szemléletet meghaladva, a ritkán használt tárgyakat, eszközöket inkább kikölcsönözni, vagy megosztani egymással.
Felhasznált források:
¹Kerekes Sándor: A körkörös gazdaság és megvalósításának néhány kőszegi tapasztalata. A
tanulmány az
iASK KRAFT kötetének egyik fejezete
2https://mikromuanyag.hu/Mi-az-a-mikrom%C5%B1anyag
A hulladékkezelés irányelveit és az ezekkel kapcsolatos jogszabályokat¹ az EU 2015-ben elfogadott javaslatcsomagja (ld. a Körforgásos gazdaság menüpontban is) tartalmazza. Ezen irányelvek és jogszabályok az ún. hulladékhierarchia szerinti eljárást szorgalmazzák. Eszerint a legjobb megoldás a hulladék keletkezésének megelőzése.
Ezt követik sorrendben a következő megoldások, melyek közül az utolsó a legkevésbé kívánatos: a hulladék újrahasználata, újrafeldolgozása, egyéb módon való (például energetikai) hasznosítása, végül pedig a hulladéklerakóban való elhelyezés és az égetés.
Azonban ne gondoljuk, hogy a hulladékmegelőzés és -csökkentés ügye kizárólag nemzetközi és kormányzati intézkedéseken múlik. Ez nagymértékben a lakosság felelőssége is, így a keletkező hulladék mennyiségének megelőzéséért és csökkentéséért mi magunk is többféle módon tehetünk. Az egyik legismertebb alapelv ezzel kapcsolatban az ún. 3R2 (magyarra eddig nem sikerült úgy lefordítani, hogy a három szókezdő R megőrződjön):
A legjobb hulladék az a hulladék, amely nem is keletkezett. Ennek érdekében ne vegyük meg és ne vetessük meg másokkal magunknak, amire nincs is szükségünk. Ehhez a lépéshez szükséges végiggondolnunk, mi mindenre is van valójában szükségünk a különböző életterületeken, például a ruházkodás, élelmiszer, bútorzat, járművek, kényelmi szolgáltatások területén.
Gyűjtsük szelektíven a hulladékot, ezzel is hozzájárulva, hogy újrahasznosíthassák azt!
Ne vegyünk mindig új holmikat, inkább használjuk tovább a régit, javítsuk vagy javíttassuk meg, amit lehet!
Felhasznált források:
¹https://hosz.org/korforgas/mi-az-a-korforgasos-gazdasag-diohejban
2http://szelektalok.hu/hulladekhierarchia-avagy-mit-jelent-a-3r/
A körforgásos gazdaság (vagy körkörös gazdaság, circular economy) arra irányuló törekvést jelent, hogy az egyik termelési folyamat outputja a másik folyamat inputja legyen, megakadályozva a túlzott mennyiségű hulladék képződését, szemben a lineáris termelési folyamatokkal, ahol nincs újrahasznosítás a folyamat végén. A lineáris gazdaság a természetben fellelhető nyersanyagok kitermelésén, feldolgozásán, ezek segítségével termékek és energia előállításán, majd a használt, elromlott, megunt termékek eldobásán alapul, így az előállításukra fordított energia elveszik a további felhasználás számára.
A lineáris gazdaság az ipari forradalom óta uralkodó modell Európában, azonban az erre a modellre jellemző egyszeri fogyasztás számos problémát felvet. Egyrészt túlzott mennyiségű hulladék keletkezésével jár (Európában ez jelenleg évi 2,5 milliárd tonna; egy európai polgár évente átlagosan 14 tonna nyersanyagot használ fel, és 5 tonna hulladékot termel¹), másrészt hosszú távon kimeríti a bolygó erőforrásait.
Ezen felismerések nyomán egyre inkább teret nyer a körforgásos gazdaságra való átállás. A körforgásos gazdaság egyrészt tartós, minőségi termékek előállítását szorgalmazza, melyek sokáig használhatóak. Továbbá olyan termékekét, melyek javíthatóak, felújíthatóak. A hulladékká váló termékek esetében pedig az újrahasznosítás a leginkább kívánatos cél, az előző termelési, gyártási folyamat hulladéka tehát ideális esetben egy következő folyamat alapanyagát, nyersanyagát képezi.
A körforgásos gazdaság további célkitűzése például az is, hogy ne kelljen mindenkinek mindent birtokolnia: számos tárgyat (például gépkocsit, háztartási gépeket, szerszámokat) lehessen akár megosztani egymással vagy kölcsönözni is, méltányos feltételek mellett. A megosztás és a kölcsönzés gyakorlatának elterjedése szintén csökkentheti a nyersanyagszükségletet, amennyiben adott számú felhasználó kevesebb terméket használ. (A megosztásos gazdaságra jó példák a hazánkban is működő telekocsi-rendszerek, például az Oszkár TeleKocsi², ahol magánszemélyek osztják meg autójukat hasonló célpontba igyekvő emberekkel egy internetes felület segítségével.)
Az Európai Unió 2014-ben elfogadott egy javaslatcsomagot³ a körforgásos gazdaságra való átállásról, majd 2015-ben, az előző csomag visszavonása után elfogadott egy újabbat és részletesebbet. A 2015-ös csomag lényegében az átállást elősegítő irányelvek, jogszabályok és EU által finanszírozott támogatások bemutatását tartalmazza. Az irányelveket az egyes tagállamoknak 2020. július 5.-ig kellett átültetniük saját jogszabályaik közé.
Felhasznált források:
¹https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/economy/20151201STO05603/korkoros-gazdasag-mit-jelent-miert-fontos-es-mi-a-haszna
²https://www.oszkar.com/
³https://hosz.org/korforgas/mi-az-a-korforgasos-gazdasag-diohejban
Az átfogó hulladékmentes, vagy csökkentett mennyiségű hulladékot kibocsátó életmódra (zero- vagy low-waste-életmódra) legfeljebb törekedni lehet, ezt azonban érdemes megtenni. (A népszerű hulladékmentes életmód kifejezés helyett jobb elnevezésnek tartjuk a hulladékcsökkentett életmódot, mivel a teljes hulladékmentesség azt jelentené, hogy életünk egyetlen aspektusa sem vonja magával hulladék keletkezését, még járulékosan sem.)
Az életmód egyik alappillére a hulladék keletkezésének megelőzése, ezzel kapcsolatban a kevesebb tárgy felhalmozása magunk körül¹. Egyénenként változó lehet, hogyan tudunk a lehető leginkább hulladékmentesen élni. Érdemes lépésről lépésre haladni, hiszen az új szokások kialakítása nem mindig egyszerű, és az is fontos, hogy sikerélményünk legyen, értsük és szeressük az életünkbe bevezetett változtatásokat.² Ne keseredjünk el, ha nem sikerül rögtön átültetni minden zöldítő szándékú szokást az életünkbe, ez általában erőfeszítéseket kíván. Érdemes a számunkra könnyebben kivitelezhető szokásokkal kezdeni. Néhány ötlet ehhez:
További hasznos ötletek, érdekességek a hulladékcsökkentett életmód témájában, például upcyclingről,
közösségi javítóműhelyekről és adományboltokról, itt olvashatóak:
https://kiutak.hu/kategoriak/cuccaink-es-lomjaink/
Felhasznált források:
¹https://zoldszokasok.hu/mit-jelent-pontosan-a-zero-waste-vagyis-hulladekmentes-eletmod/
²https://korforras.hu/2020/01/09/zero-waste-utmutato-kezdoknek-13-1-egyszeru-lepes-a-hulladekmentes-eletert/
³https://peterszebenyi.com/sharewaste-komposztalo-applikacio/
4 https://kiutak.hu/linkek/komposztaljunk-egyutt/
5 https://kiutak.hu/linkek/csokkentsuk-az-elelmiszer-pazarlast-kozossegi-megoldasokkal-is/
6 https://kiutak.hu/linkek/mukodtessunk-kolcsonzot/
Tudástárunk folyamatosan bővül. Kérjük, csatlakozz Te is, és töltsd fel azt az információt (pl. bicikliút Veszprém környékén, közösségi kert, környezetvédelmi problémák a városban) mely kapcsolódik a témáinkhoz, és még nem szerepel itt! Ezzel sokat segíthetsz másoknak, akiknek lehet, hogy pont erre az információmorzsára van szükségük.
A Tudástár összeállításában hálásan köszönjük Sall Márta veszprémi lakos segítségét.
Lehetőleg pontosan feltüntetve, hol láttad a problémát), egy fotóval kiegészítve, hogy cselekedni tudjunk az ügyben.
Hozzájárulásod segíthet, hogy a város tisztább és zöldebb legyen! Ha tudomásodra jutott bármilyen aktuális zöld információ, amely érinti Veszprémet és környékét, azt is szívesen fogadjuk.
Aktuális zöld hírekért érdemes bekapcsolódni a következő nyilvános csoportba:
Zöldülő Veszprém és környéke facebook-csoport
https://www.facebook.com/groups/zolduloveszprem
A Veszprém Szolgáltató Város facebook oldalon környezettudatos szemléletű közüzemi szolgáltatásokról (például nagyobb mennyiségben keletkezett lakossági veszélyes hulladék elszállítása) lehet tájékozódni, ezeket megrendelni: https://www.facebook.com/VeszpremSzolgaltatoVaros
Hulladékcsökkentett, környezettudatos kikapcsolódási és tanulási lehetőségek Veszprém vonzáskörzetében a
Hideg-hegyi Menedék és a Mindenegyüttmegy Egyesület szervezésében:
Ökoturizmus (szállás jurtában)
https://megyesulet.hu/kiado-jurta-menedek/?fbclid=IwAR0_3-trVjsmBcBoFI_Rnuoan4-P9hyn-bEe30U82Jmx_GeAEVFcyx34FPo
Környezettudatos szemléletet oktató programok, például Ökológiai szőlészet, Permakultúra tervezői
képzés:
https://www.facebook.com/HideghegyiMenedek
Az ökoturisztikai lehetőségekről és a környezettudatos programokról érdeklődni lehet a megadott facebook oldalakon és a hideghegyimenedek@gmail.com címen.